Elöször a versike, aztán kis elemzés;)

Alkoholista Micimackó

Egy npon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt, Eszébe jutott, hogy inni kéne valami nagyon habosat. Elment tehát a kocsmába, s rábukott tíz korsóra, S végül meredten tekintett az aznap evett borsóra. Így hát elindult, hazafelé, tök részegen, mint egy ló. Arra gondolt, otthon talán akad egy kis inni való, S hogy jobban legyen, ugrándozott, jó nagyokat esett, S a sörökre való tekintettel énekelni kezdett: Refr.: Minél inkább habozik, annál inkább jó a sör, Minél inkább jó a sör, annál inkább habozik. Jó a sör és habzik - zik - zik, Micimackó elázik - zik - zik. Ismert kocsmai körökben az az általános nézet, S köztudott, hogy Micimackó is állandóan részeg. És ez nem csak afféle szerény vélemény, Határozottan állítom, hogy tény, tény, tény! Ezért, hogyha inni akarsz, mert nem vagy részeg, mint egy ló Kell, hogy legyen a bárszekrényben eltéve innivaló. Így aztán, ha a kocsma zárva, s Micimackó megszomjazik, Megkóstol egy hordónyi sört, alaposan, fenékig. Micimackó a barátom, s gyakran lerészegedünk. Másnap reggel, az árokparton fejfájással ébredünk. És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom, Ha részeg vagyok, s van még hangom, mindig ezt dúdolgatom! Refr.: Minél inkább habozik, annál inkább jó a sör, Minél inkább jó a sör, annál inkább habozik. Jó a sör és habzik - zik - zik, Micimackó elázik - zik - zik. És az elemzés: Micimackó: Kórosan mézfüggő szenvedélybeteg, aki mindent megtesz, hogy napi adagjához hozzájusson (fára mászik, méhekkel csípeti össze magát, stb). Ha nem kap mézet, mély depresszióba esik, gondolkodása lelassul, tökéletesen alkalmatlanná válik mindenfajta társadalmi-közösségi, kooperativ jellegű tevékenységre. Malacka: Totál idióta szegény. Szellemi fogyatékos (dadog, képtelen értelmesen fogalmazni, és bizonyára dyslexiás). Növésben is erősen visszamaradt példánya fajtájának. Mivel képtelen másokkal megértetni magát, állandó kisebbrendűségi komplexus gyötri, nem is beszélve arról, hogy még a leghétköznapibb dolgoktól is fél. Kórlapján szerepel még akut klausztrofóbia és a biztonságérzet totális hiánya is. Tigris: Megalomániás tévkepzetes elmebeteg, a veszélyesebb fajtából. Meg van győződve arról, hogy a tigrisek a többi élőlény felett állnak, így a Százholdas Pagony önjelölt kiskirályát tisztelhetjük benne. Ubermensch-szindrómájához az árja tigris fajhoz való beteges ragaszkodás, túlfűtött rasszizmus társul. Közösségekbe beilleszkedni képtelen, a társadalom magányos számkivetettje ő, aki elszigeteltséget tettetett vidámsággal, és állandó pótcselekvésével, az ugrálással próbálja meg kompenzálni. Füles: Súlyosan depresszív alkat. Öregkorára belátta, hogy élete egy kudarc, egzisztenciája pedig valahol a béka segge alatt van. Nem tudott osszegürcölni egy lakásravalót, ezért - míg társai jó meleg, fűthető odvas fákban vészelik át a teleket - meg kell elégednie egy huzatos fatákolmánnyal, ami Tigrisnek köszönhetően minden második nap tönkrezúzódik. Ez a gyökértelen élet, valamint a seggén fityegő műfarok - Milne-nál minden bizonnyal az impotencia szimbóluma -, amivel a többiek állandóan baszogatják, egyszerűen elviselhetetlenné teszi az életet Füles számára. Öngyilkos is lenne, ha depressziója nem totálisan passzív magatartésban ütközne ki, és ha nem félne az újabb kudarcoktól ("mi van, ha nem sikerül?"). Kanga: Elvált asszony, egyedül neveli gyermekét - kell-e többet mondani? Az állandó házimunka és rosszcsont kölyke hamar kikészítették Kanga idegeit. Ráadásul - mivel Ausztráliából emigrált bevándorló -, idegennek érzi magát a Százholdas Pagony mérsékelt egövi élővilágában. Ennél pedig már csak kóros férfihiánya rosszabb: igen régen kamatyolt már, és ezt beteges tisztaságmániáján próbálja levezetni - vár az igazira, aki sosem jön el. Zsebibaba: Csonka családból származó egyke, ennek köszönhetően anyuci szeme fénye, és mint ilyen, egészségtelenül elkényeztetett gyerek. Zsebibabénak mindig mindent szabad, senkitől nem kap egy jó nagy maflást, akármit is csinál. Ugyanakkor a Pagony lakói - elsősorban édesanyja - nem fordítanak elég időt az iskoláztatására, így biztosak lehetünk benne, hogy felnőttkorára Zsebibaba elkallódott tehetség lesz, aki egy idő után majd az alkoholhoz vagy a droghoz fordul, hogy elfeledhesse a világ kegyetlenságát. Nyuszi: Az agressziv-neurotikus páciens iskolapéldája. Hétköznapi félelmeit felnagyítva él, ennek köszönhetően mindig van valami, amiért aggályoskodik, és mindig van valaki, akin aggályait - heves dührohamokkal és gyakran tettlegességig fajuló tombolással - levezetheti. Elviselhetetlen természetének köszönhetően világ életében agglegény volt, és egyenes úton van a bogaras vénemberség felé. A Pagony lakói utálják, de annyira szánalmas, hogy nem merik megmondani neki. Bagoly: A Százholdas Pagony legöregebb lakója, aki nem tud mit kezdeni a közte és a többiek között húzódó generációs szakadékkal. Hogy elfogadtassa magát, görcsösen igyekszik tudásával lenyűgözni őket, ám ez leggyakrabban tudálékosságba csap át, és még nevetségesebbé válik. Elsősorban a fiatalabbakat, Zsebibabát és Malackát próbálja megnyerni, aminek alapján joggal feltételezhetünk némi pedofíliára való hajlamot is. Róbert Gida : Hát, elég beteg kiscsávó lehetett, ha összehozta a fenti elmeotthont...